Gödöllő Város Önkormányzatányzata 2024. májusában nyitotta meg az Alsóparki Rákos-patak tanösvényt, amely a Forssa sétánytól sétánytól (fősétány) indul, és a patak mellett halad a MUZA mögötti hídig, a patak és a futókör közötti területen, mintegy 250 méteres hosszon. A kanyargó ösvény mentén négy darab, gyermekeket, családokat vonzó ökológiai témájú állomás készült változatos berendezési tárgyakkal és egyedi tematikával, az erdei, parki környezethez illeszkedő, természetes kialakítással.
A négy állomáson a gyermekek, családok játékos formában, interaktív módon ismerkedhetnek meg az alábbi tékákkal:
Az elkészült fejlesztés a „Rákos-patak Gödöllő, alsóparki szakaszának mederrendezése és “városi biodiverzitás tanösvény” létrehozása” nevű tervezett komplex – ökológiai, rekreációs és családbarát – beavatkozás elsőként megvalósított üteme.
Koncepcióalkotás:
Gödöllői Polgármesteri Hivatal, Polgármesteri Kabinet, Főépítészi Iroda
Dr. Pappné Pintér Csilla önkormányzati képviselő
Tervező:
Objekt Tájépítész Iroda Kft. – Hómann János, Hómanné Huszti Bernadett tájépítészek
Kivitelező:
VÜSZI Nonprofit Kft. – Lukács Gábor igazgató,Barna Dániel főkertész és alvállalkozójuk, Baczkó Balázs asztalos
Tanösvény-táblák szakmai és grafikai megtervezője és legyártója:
Patkós Stúdió – Patkós Gábor
Egyedi kecskerák formájú fafaragvány készítője:
Bálint József faszobrász, fafaragó mester
A Magyar Kultúra Lovagja és a Magyar Ezüst Érdemkereszttel kitüntetett művész
Koordinátor:
Főépítészi Iroda, Szlávik Olga településrendezési ügyintéző
Finanszírozás
A tanösvény első üteme Gödöllö Város Önkormányzatának 100%-os finanszírozásában valósult meg
A Rákos-patak a Gödöllői-dombságból eredő és a Dunába torkolló patak. A folyam magyarországi szakaszának egyik leghosszabb balparti mellékvize, a terület legjelentősebb vízfolyása. 37,5 km hosszú, átlagban 1-3 méter széles. A fő ág a Margita lábánál, Szada és Gödöllő határában, a Berek-dűlőben, mellékágai a Fiók-Rákos az Úrréti-tóból, a Kis-Rákos a repülőtérnél erednek.
Gödöllő városában az egyik mellékágával, a Fiók-Rákos-patakkal ömlik össze.
A patak a régen benne élő rákokról kapta a nevét. Manapság már rákot ugyan nem, de egyéb vízi élőlényt újra bőven találni benne. Középkori leírások szerint az említett rákok a patak forrásánál éltek.
A forrás nevének eredetről egy legenda is fennmaradt:
Egy Ged nevezetű lovagnak vára volt a környéken, ahol a lovag békeségben éldegélt, amíg egy nap megpillantott egy gyönyörűséges leányt, és rögtön szerelembe esett. A leány szépsége a szomszédos Szada úrának, Szadnak is feltűnt. Szad nem volt éppen jó lelkű nemesember és mindenáron meg akarta magának szerezni a lányt. A fiatalok menyegzője napján egy sereg tűnt fel a láthatáron. Az a gaz Szad el akarta rabolni a leányt. A szép fiatal hölgy félelmében csodáért imádkozott. Meghallgatták kérését. Rákká változott, majd földbe fúrta magát. Ahol a leány eltűnt forrás tört fel, amelyet Rákosnak neveztek el. Szad lovag megbűnhődött tettért, farkasként kellett tovább élni, magányosan pusztult el. Ged lovag még sokáig élt várában, halálakor a patakba temettette el magát.
Remsey Dávid grafikusművész illusztrációja